Az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban OVSZ), az általa kifejlesztett és üzemeltetett Operatív Lefolyás-szimulációs és Előrejelző Rendszer alkalmazásával, az év minden napján kiadja hidrológiai előrejelzéseit Magyarország közel 100 vízmércéjére. A számításokhoz felhasználja a Duna-medence több mint 2000 meteorológiai és közel 800 hidrológiai mérőhelyének a mérési adatait, valamint a különböző numerikus meteorológiai előrejelző modellek előrejelzéseit is.
A kiadott előrejelzések pontosságának és hatékonyságának objektív statisztikai mérőszámok alapján történő értékeléséhez különféle hibastatisztikák és beválási tényezők állnak rendelkezésre. Többek között kiszámításra kerül a hatékonysági mutató, amelynek lényege, hogy az előrejelzéseinket azzal a nagyon egyszerű, de mindig rendelkezésre álló modell eredményeivel hasonlítjuk össze, amely modell az előrejelzett érték jövőbeli változatlanságát jelzi.
A hatékonysági mutató a következő alakban írható fel:
ahol e
i az előrejelzett, m
i a megfigyelt érték és m
i-l az l időlépéssel előbbi megfigyelt érték. Minél közelebb van az 1-hez, annál jobb az előrejelzés beválása. Az előrejelzést jónak minősítjük, ha a mutató értéke 0,68 vagy afölött van. A prognózis elfogadható, ha ez a mutató 0,31 és 0,68 közötti értéket vesz föl és rossznak tekinthető, ha a hatékonyság 0,31 vagy azalatt marad.
A 2022. év kiértékelésekor kiszámítottuk az OVSZ előrejelző rendszerében szereplő dunai vízmércékre kiadott 1-6 napos, vízállás előrejelzéseink hatékonysági mutató értékeit (1. táblázat).
1. táblázat Az OVSZ 2022. évi, 1-6 napos vízállás-előrejelzéseinek hatékonysági mutatói a Duna fontosabb magyarországi szelvényeiben
A táblázatokból kiderül, hogy folyásirányban lefelé haladva jellemzően javul a hatékonyság, míg az időelőny növekedésével a hatékonyság fokozatosan csökken. Összességben elmondható, hogy a Duna hazai szelvényeire jónak tekinthetőek az előrejelzéseink.
2. táblázat Az OVSZ 2022. évi, 1-6 napos vízállás-előrejelzéseinek hatékonysági mutatói a Tisza fontosabb magyarországi szelvényeiben
Ugyanilyen értékelési szempontok mellett a vizsgálatainkat a Tisza fontosabb hazai szelvényeire is elvégeztük. (2. táblázat). Látható, hogy a vízállás-előrejelzések hatékonysági mutatója általában a jó kategóriába esik, de az erősen duzzasztott szelvényekben (Tokaj, Tiszafüred) a beválás csak az elfogadható tartományba kerül, ami teljesen logikus eredmény, hiszen ezeken a helyeken a kontrollmodell (semmi nem változik) hosszú időszakokon keresztül jó eredményt adna.
