AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT FELADATA

A nem sokkal korábban megalakult Országos Vízjelző Szolgálat feladatát a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium, 1899-ben készült kiadványában, az alábbiakban határozza meg:

„Az országos vízjelző szolgálat czélja és föladata: az összes érdekelteket, úgymint a Földmívelésügyi m. kir. Ministeriumot, az Országos Vízépítési Igazgatóságot, valamint a kir. Folyammérnöki hivatalokat, az ármentesítő- és vízszabályozó-, vagy vízhasznosító társulatokat, úgyszintén az illető közigazgatási hatóságokat és általában a közönséget lehető leggyorsabban értesíteni hazánk legjelentékenyebb folyóiban és völgyeiben mutatkozó vízállásokról és légcsapadékokról, valamint az ezekből várható vízállások magasságáról és esetről-esetre a hajózó víz mélységéről.”

E feladat meghatározás annyira pontos és teljes, hogy lényegében ma is megállná a helyét. A szolgálat feladatköre nem, vagy csak kismértékben változott, de megváltoztak a szervezeti keretek, és megváltozott a feladatok teljesítésének a tartalma és a formája is. A fenti, több mint száz esztendős feladatleírásból kiviláglik, hogy az Országos Vízjelző Szolgálat feladatainak ellátása egyrészt adatfeldolgozási, másrészt pedig előrejelzési tevékenység ellátását követeli meg.

Az Országos Vízjelző Szolgálat adatfeldolgozási tevékenysége során naponta összegyűjti, feldolgozza és közreadja Magyarország folyóinak vízjárását jellemző hidrológiai és vízgyűjtő területének hidrometeorológiai viszonyait jellemző meteorológiai adatokat. Ennek keretében az év minden napján mintegy 500 meteorológiai állomás, és 440 hidrológiai észlelőhely összesen hozzávetőlegesen hétezer adata kerül feldolgozásra. Összegyűjti és közreadja a hajózható folyók (elsősorban a Duna) gázlóviszonyainak adatait. Naponta elkészíti és közreadja a több mint száz éves múltra visszatekintő Napi Vízjárási Térképet. Felügyeli, és folyamatosan karbantartja a beérkező adatok archiválása révén előálló Operatív Hidrometeorológiai Adatbázist (OPADAT) és az Országos Vízrajzi Adattárat a Duna Bizottság ajánlásának megfelelően, a dunamenti országokkal lebonyolítja a napi hidrológiai adatcserét.

Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a Duna-medence hidrometeorológiai helyzetének alakulását, beleértve a hófelhalmozódás és –olvadás bonyolult folyamatainak a nyomon követését is. A Duna, a Tisza, illetve a Dráva-Mura vízrendszerének összesen 77 szelvényére naponta előrejelzi a vízjárás, illetve a főbb folyószakaszokra a jégjárás várható alakulását, árvíz idején (a területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokkal együtt) működteti az árvízjelző szolgálatot. Árvíz idején naponta elkészíti és közreadja a Rendkívüli Hidrometeorológiai Tájékoztatót, amelyben részletesen összefoglalja és elemzi az árvíz által érintett vízrendszer aktuális és várható hidrometeorológiai helyzetét. Minden év március 1-jén kiadja a Tavaszi Lefolyási Tájékoztatót, amelyben becslést ad a Duna és a Tisza tavaszi időszakban várható lefolyási viszonyaira.

Az Országos Vízjelző Szolgálat nemzetközi tevékenysége során, az alkalmazott hidrometeorológiai adatfeldolgozó és előrejelző rendszer kifejlesztése és üzemeltetése során felhalmozódott bőséges szakmai tapasztalat, és a rendelkezésre álló adatháttér felhasználásával részt vesz különböző hazai és nemzetközi együttműködésekben, illetve projektekben, például az utóbbi időszakban fokozatosan teret nyerő, klímaváltozással foglalkozó projektekben is.