Az Országos Vízjelző
Szolgálat feladatai közé tartozik az ország
folyóinak és tavainak a vízjárására
vonatkozó, azok aktuális és várható
állapotát jellemző hidrológiai információk
közreadása. Az információk felhasználói
köre igen széles, de alapvetően az alábbi
három csoportba sorolható:
• A szakirányú
államigazgatási szervezetek (Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium, 12 területi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság);
• A vízzel kapcsolatos tevékenységet végző
gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, vízügyi
társulatok, vízművek, hajózási vállalatok,
erőművek, stb.;
• A lakosság.
A különböző
felhasználói csoportok különböző
feldolgozottságú, részletességű és
mennyiségű információt igényelnek.
Ennek megfelelően, az Országos Vízjelző
Szolgálat az információk közreadásának
széles körét alakította ki, amelyben valamennyi
felhasználói csoport megtalálja a számára
legkedvezőbb formát.
A szakirányú
szervezetek tájékoztatásának legfontosabb
eszköze az 1989 óta üzemelő zártkörű
Hidrometeorológiai Információs Rendszer (HIR),
míg a szélesebb körű tájékoztatás
legátfogóbban az Országos Vízjelző
Szolgálat internetes oldala (www.hydroinfo.hu) révén
valósul meg.
Az Országos Vízjelző
Szolgálat által elkészített és kiadott
tájékoztató anyagok készítésük
gyakorisága alapján az alábbi három csoportra
oszthatóak:
• Rendszeresen (többnyire
naponta) kiadott tájékoztató anyagok;
• Árvíz idején kiadott tájékoztató
anyagok;
• Eseti jelleggel kiadott tájékoztató anyagok.
A főbb, rendszeren
kiadott tájékoztató anyagok az alábbiak:
• Napi vízjárási térkép
1895-től jelenik meg naponta. Célja, hogy
tájékoztatást adjon jelentősebb folyóink
vízállapotáról és a várható
vízmagasságokról. A jobb tájékozódás
kedvéért a térkép feltünteti a Közép-Duna
medencéjének az országhatárokon kívül
eső folyószakaszain, illetve vízfolyásain
mért vízszintet is. A térkép a vízügyi
szakigazgatás szerveihez, illetve az Országos Vízjelző
Szolgálat internetes oldalán (www.hydroinfo.hu) keresztül
a nagyközönséghez is naponta eljut.
• Napi vízállásjelentés
A Magyar Rádió 1929 óta sugározza a napi
vízállásjelentést, ami részletesebb
a dunamenti országok hasonló tájékoztatásainál,
és minden jelentés jelentősebb folyónk külföldi
és hazai szakaszára egyaránt kiterjed. Legnagyobb
részét az aktuális vízállás-
és mederteltség-értékek, valamint a gázlóviszonyok
adatai képezik.
• Napi gázlójelentés
Folyóink közül a Dunán és a Tiszán zajlik
olyan mértékű hajóforgalom, amelynek gázlóviszonyai
érdeklődésre tarthatnak számot. Ezekről az
adatokről a szakmai felhasználókon kívül, a
nagyközönség is értesülhet, egyrészt
a www.hydroinfo.hu weboldalon, másrészt pedig a rádió
napi vízállásjelentésén keresztül.
• A Hidrometeorológiai Információs Rendszer
(HIR) révén kiadott anyagok
Az Országos Vízjelző
Szolgálat szakemberei által kifejlesztett, 1989 óta
üzemelő Hidrometeorológiai Információs
Rendszer (HIR) a hidrológiai és egyes fontos meteorológiai
információkat telefonvonalon keresztül, feldolgozott
(táblázatos, grafikus, illetve térképes)
formában teszi megjeleníthetővé a rendszerhez kapcsolódó
számítógépeken.
Napjainkban folyik a Hidrológiai Információs Rendszer
korszerűsítése, a világháló
nyújtotta lehetőségek felhasználásával
történő átalakítása.
• Napi jégjelentés
Az illetékes Környezetvédelmi
és Vízügyi Igazgatóságok által
a téli (november 15. és március 31. közötti)
időszakban működtetett úgynevezett külön
jégjelentő szolgálat adatainak naponkénti
feldolgozása és közreadása 1942 óta
az Országos Vízjelző Szolgálat feladatai közé
tartozik. A jégjelentés 31 vízfolyás összesen
2 436 km hosszú szakaszára terjed ki.
• Napi folyamatos lefolyás-
(vízállás- és vízhozam-) előrejelzés
Az érvényben
lévő Árvízi Hidrometeorológiai Szabályzat
(ÁHSz) szerint, a jelentősebb vízfolyásokra
vonatkozó napi, folyamatos lefolyás-előrejelzés
az Országos Vízjelző Szolgálat feladata.
Ez a szakmai szervezetek és a nagyközönség által
egyaránt a leggyakrabban igényelt előrejelzés.
Az év minden napján, délelott tíz óráig
(illetve szükség esetén az esti órákban
is), a Duna vízrendszerén 14, a Tiszáén
59, a Dráva-Murán pedig 4 hazai szelvényre elkészülnek
a következő hat nap 12 óránként várható
vízállására vonatkozó előrejelzések.
Az Országos Vízjelző Szolgálat szakemberei által
kifejlesztett Operatív Lefolyás Előrejelző Rendszer (OPELORE)
természetesen a fenti három folyó teljes magyarországi
vízgyűjtőterületét (összesen mintegy
170 folyószelvényt) foglalja magába. A vízrendszer
határainkon túli felső, a hidrológiai helyzet
alakulása szempontjából meghatározó
területeken lévő folyószelvényekre
is készülnek tehát számítások,
ezek azonban a hazai folyószakaszok megfelelő pontosságú
előrejelzése előfeltételének tekinthetőek.
A vízjárás következő napokban várható
alakulásáról a közvélemény egyrészt
a www.hydroinfo.hu weboldalról, másrészt pedig
az Országos Vízjelző Szolgálat közvetlenül
hívható telefonvonalán keresztül informálódhat.
• Jégelőrejelzés
A téli (november 15.
és március 31. közötti) időszakban hetente
kétszer, hétfőn és csütörtökön
készül, és a Duna, valamint a Tisza hazai szakaszainak
a következő négy napban várható jégállapotáról
(jég megjelenése, a jégzajlás megindulása,
erősödése, a jég beállása, felszakadása,
a zajlás megindulása, gyengülése, és
a jég eltűnése) ad tájékoztatást.
• Hóviszonyok
a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén
A kiadvány a téli
(december és március közötti) időszakban
illetve a hóviszonyok függvényében — szükség
esetén ezen kívül is — hetente ad tájékoztatást
a Duna és a Tisza teljes magyarországi
vízgyűjtőterületének aktuális hóviszonyairól.
A hóvastagság területi eloszlásának
térképes ábrázolásán kívül
a vízgyűjtőkön hóban tárolt vízkészlet
nagyságát, magassági eloszlását és
a statisztikai jellemző értékeket is tartalmazza.
• Tavaszi lefolyási
tájékoztató
Az Országos Vízjelző Szolgálat minden év
március 1-jén összefoglalja az elmúlt télnek
a Duna és a Tisza vízrendszerére vonatkozó
meteorológiai jellemzését. A vízgyűjtőkön
felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet
március 1-i értéke, valamint a tavaszi időszakra
vonatkozó meteorológiai előrejelzések alapján
3 hónapos előrejelzést készít a tavaszi
időszak várható lefolyási viszonyaira. Az
előrejelzés a Duna nagymarosi és a Tisza szegedi
szelvényére vonatkozóan havi bontásban adja
meg a várható átlagos és maximális
vízállás értékét. Mivel elsősorban
ez utóbbi nagymértékben függ a március
1-jét követő időszak meteorológiai viszonyaitól,
az adatok inkább csak becslésnek tekinthetőek,
illetve egy, a tavaszi időszakban bekövetkező jelentős
árvíz esélyét hivatottak kifejezni.
Az árvizes időszakban kiadott tájékoztató
anyagok:
• Árvízi
vízállás előrejelzések
Az árvízi vízállás
előrejelzés végeredményét tekintve
alapvetően különbözik a folyamatos előrejelzéstől.
Ebben az esetben csak egy adott folyószelvényben várható
legmagasabb (tetőző) vízállás értéke,
és a tetőzés várható időpontja
kerül előrejelzésre, a vízállás
várható menetvonalára vonatkozóan nem ad
információt.
Az érvényben lévő Árvízi Hidrometeorológiai
Szabályzat (ÁHSz) szerint, az árvízi előrejelzések
a Duna és a Dráva-Mura vízrendszerén az
Országos Vízjelző Szolgálat, a Tisza vízrendszerén
pedig a területileg illetékes Környezetvédelmi
és Vízügyi Igazgatóságok (KÖVIZIG-ek)
feladata. Az Országos Vízjelző Szolgálatnak
azonban a Tisza vonatkozásában is készen kell állnia,
hogy egyrészt az árvédekezés irányítóinak
külön utasítására, másrészt
pedig az illetékes KÖVIZIG-ekkel történő
konzultáció, egyeztetés részeként,
árvízi előrejelzést készítsen.
• Rendkívüli
Hidrometeorológiai Tájékoztató
Jelentős (árvédelmi
készültségi szinteket meghaladó vízállással
fenyegető) árhullámok kialakulása esetén,
az árvíz ideje alatt az Országos Vízjelző
Szolgálat minden nap részletesen összefoglalja és
elemzi az árvíz által érintett vízrendszer
aktuális és várható hidrometeorológiai
helyzetét. Áttekinti a vízgyűjtőkön
lehullott és a meteorológiai előrejelzések
szerint várható csapadékmennyiségét,
illetve a hőmérsékleti viszonyokat. Összefoglalja
az árhullám levonulásának eddigi főbb
jellemzőit. Abban az időszakban, amikor az árvízzel
fenyegető jelentős csapadék mennyiség még
csak az előrejelzésekben szerepel, a kiadvány mintegy
riasztásként fogható fel, ekkor ugyanis még
számszerű vízállás-előrejelzéseket —
a csapadék-előrejelzésekben rejlő nagyfokú
bizonytalanság miatt — általában nem tartalmaz.
A ténylegesen lehullott csapadék mennyiségének
ismeretében a tájékoztató már grafikus,
és a folyamatos és árvízi előrejelzések
eredményeinek közreadásával numerikus információkat
is ad a vízjárás várható alakulásáról.
